TISZA-T�

    A TISZA-T� T�RT�NETE

Az 1978 �ta eltelt idõszakban, a tervezettn�l alacsonyabbra duzzasztott v�zszint k�vetkezt�ben, az �sszef�ggõ, ny�lt v�zfel�letek helyett egy v�ltoz� v�zm�lys�g�, 40%-ban ny�lt, 40%-ban v�zin�v�nyzettel fedett v�zfel�let, �s 20%-ban cserj�kkel, erdõkkel bor�tott sz�razulatok, szigetekkel tark�tott t�j alakult ki. A Kisk�rei-v�zt�roz� rendeltet�se hamarosan �t�rt�kelõd�tt, s �gy megsz�lethetett Magyarorsz�g m�sodik legnagyobb, 127 n�gyzetkilom�ter ter�let� tava. Egy t�, mely m�s t�val �ssze nem hasonl�that�, hiszen kereszt�l folyik rajta legmagyarabb foly�nk a Tisza, s amely az eredeti koncepci� szerinti v�zk�szlet biztos�t�sa mellett m�ra teret biztos�t a v�ziturizmus �gainak gyakorl�s�ra, s mindemellett egyed�l�ll� term�szeti �rt�k is egyben. Egy t�, mely elt�r a megszokott tavak vil�g�t�l, hiszen felsz�n�t burj�nz� �rt�ri erdõk, s�rg�n aranyl� homokpadok, holt�gak, szigetek, gazdag fl�ra �s fauna teszik v�ltozatoss�. V�ltozatos �lettereinek k�sz�nhetõen egyszerre, egym�st nem zavarva f�r meg itt a mozgalmas v�zi �let kedvelõje, a f�rdõzõ, napoz� nyaral�, s a csendet �hajt� horg�sz. A t� keleti ter�lete, a Tisza-tavi Mad�rrezerv�tum a Hortob�gyi Nemzeti Park r�szek�nt 1999-�ta a Vil�g�r�ks�g r�sze kultur�lis t�j kateg�ri�ban. Az ornitol�gusok, s a term�szet ir�nt csak amatõrk�nt �rdeklõdõk sz�m�ra is igazi kincseket rejt ez a ter�let, ahol szervezett cs�nakt�r�k keret�ben t�bb mint 200 mad�rfajt figyeltek m�r meg. A madarak ir�nt �rdeklõdõk sz�m�ra k�l�n�s �rt�k az itt f�szkelõk szel�ds�ge, a vonul�skor itt idõzõ madarak t�megei, �s az azok k�z�tt elõfordul� ritkas�gok mint a j�gmad�r, bakcs�, �st�k�sg�m, kis k�csag, nagy k�csag, fekete g�lya, ny�ri l�d, k�szv�g� cs�r, fatty�szerkõ, vagy a f�ggõcinege. A t� k�z�psõ r�sze Magyarorsz�g legnagyobb �sszef�ggõ horg�szkezel�s� vize, igazi horg�szparadicsom. A pec�sokat az �ve minden szak�ban cs�b�tja ez a t�j, hiszen hol a hideg �s m�ly Tisza foly�, hol a sek�lyebb, gyorsan melegedõ medenc�k k�n�lnak kedvezõ fog�si lehetõs�get. Egy kis gyakorlattal, s term�szetesen n�mi szerencs�vel b�rki kifoghatja a v�z alatt rejtõzõ 50 k�l�nf�le halfaj valamelyik�t, vagy ak�r �lete hal�t is. Ki�p�tett kik�tõk, k�pzett t�ravezetõk, horg�szbar�t sz�ll�shelyek, j�l felszerelt horg�szboltok v�rj�k eme sport szerelmeseit. A napf�ny, a strandol�s kedvelõi pedig a t� enyhe lejt�s� partjainak szabadviz� strandjain (Ab�dszal�k, Nagyk�r�, Kisk�re, Tiszan�na-Dinny�sh�t, Sarud, Poroszl�, Tiszaf�red) tal�lj�k meg sz�m�t�saikat. A t� d�li, 14 n�gyzetkilom�teres, �sszef�ggõ Ab�dszal�ki-�ble – Eur�p�ban egyed�l�ll�an- a motoros sporteszk�z�k sz�m�ra enged�lyezett v�zfel�let, s �gy a v�zisportok kedvelõinek paradicsoma. Kjel�lt jet-ski �s v�zis�p�ly�k, szervezett v�zis�t�borok seg�tik az elm�leti �s a gyakorlati ismeretek elsaj�t�t�s�t. A sz�razf�ldi kalandoz�st kedvelõk felkereshetik az "orsz�g csereszny�skertj�t" Nagyk�r�t, vagy a r�gi� jellemzõ k�zm�ves m�helyeit, melyekben korongozni, vesszõt, vagy gy�k�nyt fonni tanulhatnak. Ker�kp�ron �s l�h�ton is felfedezhetõ a k�rny�k, vagy a g�tak tetej�n kanyarg� k�nyelmes lovaskocsikr�l gy�ny�rk�dhet�nk a kil�t�sban. H�v�sebb napokon kellemes kikapcsol�d�st biztos�tanak a t� k�r�li gy�gy- �s term�lf�rdõk, melyek k�z�l n�melyik kuri�zumk�nt t�len-ny�ron, �jjel-nappal nyitva �ll vend�gei sz�m�ra. Az idõ tartalmas elt�lt�s�hez programok �s szolg�ltat�sok sz�les k�re �ll a vend�gek rendelkez�s�re minden koroszt�ly tekintet�ben. A Tisza-tavi rendezv�nyek k�z�tt tal�lni csal�di, sport, kultur�lis, tradicion�lis �s gasztron�miai fesztiv�lt is, hogy csak n�h�ny p�ld�t eml�ts�nk. J�jj�n el �n is, �s ismerje meg ezt a kis csod�t! �rkezzen aut�val, ker�kp�ron, vagy lovon: hangulatos falvak, gy�gy�t� vizek v�rj�k n�lunk!

         Tisza-t� term�szetv�delmi ter�lete,�hal�szi holttisza.

                                         T�nd�rf�tyol mez�